A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk. Kétéves növény, a második évben palántálják és növesztik fejekbe. Több fajtája ismert, színben, nagyságban stb. A mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitûnõbb rákellenes táplálékunk. Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségû A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltõ anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik. Nyersen, fõve vagy savanyítva hat a szervezetünk gyógyítására. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagymennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, testünk minden sejtjében megtaláljuk a ként. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetõvé azt, hogy az emésztõrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere. A C vitamin tartalomból eredõen a gyulladásos fogínyt kitûnõen gyógyítja, ha a káposztalét fele-fele arányban sárgarépa lével fogyasztjuk. A nyers káposztalé rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen.